1. |
Ritka madár
03:09
|
|||
|
Nézd, ez egy ritka madár!
Ez egy nagyon, nagyon ritka madár.
Olyan ritka, hogy sosem látták még.
Csak tervezték, hogy elejtik,
hogy minden titkát megfejtik,
a tankönyveikbe beteszik,
de ez egy kurva ritka madár.
Az automata köztudottan mérgeket árul,
mégis nagyon népszerű az utasok körében.
Talán azért, mert ha utazol, és kilyukadsz
ezen a vigasztalan helyen,
itt majd megszereted a mérgeket,
itt majd megkívánod a mérgeket.
Figyelj már, ez egy kis lakás!
Ez egy nagyon, nagyon kis lakás.
Kis albérlet baráti áron egy haveromtól,
a fizetésem feléért.
Panel, manzárd, félszuterén,
Csepel, Békás, Budatétény.
Egy kis lakás itt, egy kis lakás ott,
Többet költözök, mint a sztyeppei nomádok.
Röhögj magadon, az Isten is kiröhög.
Háhá-háhá.
Most változtál át Donald Kacsává,
most változtál át egy náci rajzfilmfigurává.
P. R. Roberto, a híres chatbot pszichológus
legújabb munkájában arra keresi a választ,
hogy vajon mi okozta a nagy A.I.
öngyilkossági hullámot 49-ben.
Arra a következtetésre jut, hogy ezek a botok
elég intelligensek ahhoz, hogy rosszul érezzék magukat,
de nem elég intelligensek ahhoz, hogy szeressenek.
És szólt az angyal:
Ne aggódj, István, már rajta vagy a listán.
Miféle listán? - kérdezte István.
A Halálvárolistán.
A Halálvárólistán, István.
De elengedni csak akkor fogunk,
amikor mi akarjuk.
És megszabadulni tőlünk csak akkor fogsz,
amikor mi akarjuk.
Mert ez egy életszövetkezet, úgyhogy
hiába minden igyekezet, István.
Ez nem a szedettt-vedett pokol béli bagázs,
ez nem az Okmányiroda, István.
Mert itt a bürokrácia részvétlen maszkja mögött
felsejlik az isteni önkény rettenetes ragyogása.
Tudom, hogy idegesít, amikor úgy csinálnak,
mintha nem tudnák,
hogy a kultúrát nem az intézmények,
hanem az emberek csinálják.
Pedig ők csinálják: a kibaszott emberek.
És a hülyeség fáj, au-au-aú!
Du bis eine kluge Frau,
eine kluge Frau.
|
||||
2. |
Elég a pénz
03:12
|
|||
|
Ez egy nulla forintos hét,
és az újproletár csikkeket gyűjt az utcán.
És arra gondol:
Miért nem lehet mindenki olyan, mint én?
Miért nem tudják a csikkeiket valami száraz helyen hagyni?
Persze, akinek van, ritkán gondol arra, akinek nincs,
és akinek nincs az gyakran gondol haraggal arra, akinek van
És úgy meg vagyok határozva,
mint a csikó fel van kantározva.
Szarházi, kapitalista csövesbánat.
Nem bízom azokban, akik fodrászhoz járnak.
És benned mégkevésbé, te fasiszta agyú gyökér,
mióta egy rossz viccem miatt cancelleltél.
A Nyugati összes automatája alá benéztem,
hogy tudjak venni egy kibaszott Snickers-t.
És a pénz éppen elég volt, épp elég volt a pénz.
A közpénz nem vész el, csak átalakul,
és nagyon szeretné, ha magánvagyon lenne.
És a pénz az olyan, hogy oda kívánkozik,
ahol már amúgy is sok van belőle.
Hát persze, hogy tied lesz az a tender,
te vagy a megfelelő ember.
És ez a sporttáska a kapuba nyargal:
foci a fiúkkal, foci a fiúkkal.
Az önzésem gyúlékony anyag,
egyszer majd lángra lobbantja ezt az országot,
És akkor majd jól járnak azok a cégek, amik
vállalnak felújítási munkákat.
És én ott leszek, hogy az egészet újra felépítsem neked:
Nézd, milyen drága nekem ez a nép!
Csak a pénz legyen elég, legyen elég a pénz.
Sok volt már a csaj rovásán,
utáltam, mikor úgy hívott, drágám.
-mondta a közmunkás külsejű fiú,
aztán felhívta az anyját, hogy
valamit jóvá tegyen.
Anya, én csak neked vagyok anyag,
a többieknek csak infó és hasznos adat.
És szivárgok, szivárgok, szivárgok.
És figyelnek, figyelnek, figyelnek.
Kagylóznak, hogy a jólétbe bevásároljam magam.
De engem te neveltél, én tudom, hogy mi az a jólét,
úgyhogy büszkén deklasszálom magam.
És az emlékeim azelőttről,
hogy adóalannyá léptem elő,
letörik bennem a vásárlóerőt.
Az nem elég, ha elég a pénz.
Elég volt a pénz.
Elég a pénz.
|
||||
3. |
Petra, a kém
03:23
|
|||
|
Huszonkét fekvőtámasz.
Huszonkét fekvőtámasz, haver.
Huszonkét fekvő minden reggel.
Ez vagyok én,
Petra a kém.
Negvenkét kiló.
Negyvenkét kiló hús, csont és vér.
És egy kevés emésztetlen
zabkása a gyomorban.
Ez vagyok én,
Petra, a kém.
Régebben ő volt a társaság
anti-szexuális erőterének epicentruma.
Akkor még nem tudta,
hogy az érzékelésen túli észlelés birtokosa.
Még nem tudta, hogy elég egy ölelés, egy kézfogás,
és jobban ismer téged, mint bárki más.
Azóta a férfiak, a nők egymással kűzdenek Petra kegyeiért,
és az életüket adnák egy érintéséért.
De Petra nem lehet senkié, csak mindenkié.
A titkosszolgálatok mind megkörnyékezték,
de Petra ismeri őket, mint a rossz pénzt.
Tudja, hogy az ő pénzük rossz pénz,
úgyhogy nem tudták lekenyerezni
az államok vamzerei.
Azóta az FSZB, a CIA és a Magyar Államvédelem
mind terveket szőnek Petra ellen.
De ő olyan sovány, halovány, hogy alig látszik,
nem érik utol a nemzetközi nácik.
És a tízemeletesek tetején alszik.
Azt mondják, hogy boldog, aki ismeri a lelket,
és áldott, aki a lélekről ír,
és én jobban ismerem a lelketeket, mint
William Shakespeare.
És a tollam alatt születik a globális portfólió,
az egész földgolyót átfogó embertérkép,
amin majd te is megtalálhatod magad,
és amin több leszel végre, mint hasznos adat:
ember a papíron, nem csak papíron.
De jó, hogy nem lettem demagóg pszichológ,
parasztvakító tanító, ravasz adathalász,
háztartási házastárs,
és hogy nem kell várnom a fizetésnapot,
mert jóllakom azzal, amit más otthagyott.
És a maga módján nekem is megterít
a vegyszerrel gyötört áldott anyaföld.
Most komolyan, szerinted a kukából enni gáz?
Még nem ismered az avantgárd klímastratégiát.
|
||||
4. |
Káderek, lefolyók
02:13
|
|||
|
Mondd, mi bánt,
te nem kívánt
fiatal felnőtt.
Mondd, mi bánt,
te negligált
középkorú középvezető.
Te nyughatatlan nyugdíjas,
mondd, mi bánt,
mondd, mi bánt!
A reklámszakemberek aggasztó fölénye a magyar könnyűzenében.
Válogatott csicskaságok a videószerkesztőben.
Full kretén, full HD,
full HD, full kretén.
ADHD, ADHD, ADHD.
Spurgatórium, ketaminszakkör,
BDSM-almabong.
Drogrovás, drogrovás, drogrovás,
a darabjai tört varázs.
A fogmosás, a tejivás.
A tejivás, a fogmosás.
Fogparák, para fogak.
Drogrovás, drogrovás, drogrovás.
A sikerért mindent le kell nyelni.
A sikerért és a befolyásért mindent le kell nyelni.
Ebből kifolyólag befolyásosak a lefolyók,
a lefolyók befolyásosak ebből kifolyólag.
Ebből kifolyólag befolyásosak a lefolyók.
Befolyásosak a lefolyók.
És a morzsák, a maradék, a reszelék.
A morzsák, a maradék, a reszelék.
A Ciniko-realista Ellenzék,
a Donald Kacsa Tagadók Közössége.
A Keményen Drogozó Kisemberek,
és a derék káderek.
Gyűlölik a civileket, mert
azt sem tudják, hogyan kell megfogni egy fegyvert.
Mi a baj a személyes névmásokkal?
Szerintem az, hogy nem elég személyesek.
Hiába hajtogatom azt, hogy te, te,te,
nem érhetek a közeledbe se.
És hiába szajkózom azt, hogy én, én, én,
az nem én vagyok, az nem az enyém.
|
||||
5. |
||||
|
Egy külvárosi kerület polgármesterének strómanjai voltak.
Szűkös világuk középpontjában a pénz, a kokain. és a gyúrás állt.
A főnököt úgy hívták, Markos, így hivatkozott magára a közös levelezéseikben.
A segédje neve Túró volt: inkább hagyjuk, hogy miért hívták így.
A szakterületük a védettnek nyilvánított házak megrongálása volt.
A házak helyére később mélygarázsok és lakóparkok épültek.
A rendőrség mindenről tudott, de hagyták, hadd történjen, aminek történnie kell.
A város tele volt tüntetésekkel és rekreációs drogokat fogyasztó fiatalokkal,
úgyhogy nekik máshol volt dolguk.
A strómanok nem tudták, hogy a Vörös Sziluett már jó ideje figyeli őket.
A Warrior Gym-ben jelent meg nekik, zárás után, éjszaka.
Olyan volt, mint egy felegyenesedett árnyék, mert nem voltak vonásai.
Vörös fényt árasztott magából, ami pislákolva verődött vissza a krómozott felületekről.
Markos előre lépett, és azt mondta: Ki vagy, faszi?
Vörös Sziluettnek hívnak, és háromezer évvel ezelőtt ragadtam itt a Földön.
Számkivetettségem évszázadait azzal töltöttem, hogy a boldogtalanságotok okát kutattam.
Meg kell értenetek: én egy jóval fejlettebb civilizáció sarja vagyok.
Adta magát, hogy azt gondoljam, a boldogtalanságotok oka a mérhetlen egyszerűségetek.
Éppen ezért a gyerekeket kezdtem el először vizsgálni, hiszen ők a legegyszerűbbek mindőtök közül.
Később azonban rá kellett jönnöm, hogy a gyerekek képzelőereje kipótolja a tudásukban meglévő hézagokat.
Az új hipotézisem szerint a boldogtalanságotok oka a mérhetetlen egyszerűség, és a képzelőerő teljes hiánya együtt.
Ezért gondoltam, hogy jó alanyai lennétek ennek a kutatásnak.
Markos egy szót sem értett az egészből, csak előre tolta izmos vádliját, és azt mondta: Akkor gyerünk, Faszi!
Erre a feje a magasba emelkedett, és pörögni kezdett a nyaka felett.
Felnyílt a koponyája, és fehér fény áradt ki belőle.
És a fényben benne voltak a le nem élt életek,
azok az életek, amiket Markos nem tudott, vagy nem akart leélni.
És ezt látva a Vörös Sziluett keservesen sírt.
|
||||
6. |
Gróf úr
03:05
|
|||
|
Gróf úr, gróf úr,
mondja csak, miért ilyen szomorú?
Talán nem tetszik a botlatókő?
Talán nem tetszik az emléktábla?
Talán nem tetszik, hogy kétszáz év után
még mindig példaképként tekintünk magára?
Vagy talán nem tetszik,
hogy a köztéren terpeszkedő szobra mellé
a pórnép bármikor szabadon leülhet,
és magáról egy fényképet készíthet?
Vagy arra gondol, arra a cselédre?
De ki emlékszik már a cseléd nevére?
Ki emlékszik már a cseléd családnevére,
aki maga miatt magát a kútba vetette?
Talán nem tetszik az emléktábla,
talán nem tetszik a botlatókő?
Ne vágjon ilyen fancsali képet,
biztosan marad még velünk néhány évet.
|
||||
7. |
Bűnronda Krisztus
02:50
|
|||
|
A barátom felhív, és rögtön azzal kezdi, hogy:
Gábor, én azt hiszem, két Istennek kell lennie,
mert egyedül nem tudna kibaszni velem ennyire.
Mert ő három évet volt a pszichiátrián,
és az égen Rorschach-teszt alakú felhőket lát.
Három év a pszichiátrián,
és mikor a Jancsi Büfében kiszolgálják,
mindig azt várja, hogy megkapja a gyógyszerét.
És ezek a régi szokások mindig újra feltűnnek.
Amúgy egész jól megvan MMK-sként,
fölveszik bárhová, ahol jól jön az adókedvezmény.
Szóval főleg a közepesen lepra helyekre.
Mint a múltkor az a gyerekotthon, ahol azt mondták:
hát, itt csak őrizned kell őket.
Mert ezek kiszöknek, drogoznak, és kerülik az iskolát.
Ide csak a reménytelenek kerülnek.
Először azt sem tudta, mit mondjon erre.
Napokkal később jutott eszébe a válasz:
Nem leszek gyerekbörtönőr.
Nem leszek gyerekbörtönőr,
nem, nem, nem, nem, nem, nem!
Egy skizofrén lány tanította meg tetoválni.
Egyszer megkérte a lányt, hogy varrjon fel
a jobb vállára egy Jézus-arcképet.
Későn vette észre, hogy a lány
nem a mi urunk Jézus Krisztust,
hanem egy vicsorgó ördögpofát rajzol rá.
Később úgy próbálta meg kompenzálni a dolgot,
hogy magának varrt fel a jobb vállára egy Jézus-arcot,
de bal kézzel dolgozott, és nem volt még túl ügyes,
úgyhogy nem sikerült túl jól, nem sikerült túl jól.
Dehát ehhez is hozzá kellett szoknia,
hogy most már így kell majd élni:
a bal vállán az ördöggel,
a jobbon egy bűnronda Krisztussal,
egy bűnronda Krisztussal.
Egyszer durván bexanaxozva ment fel
az egyik volt kolléganőjéhez,
akivel a szerelemről beszélgettek,
és az olyan érzés volt,
mintha egy régen lebénult, érzéketlen testrészét
kalapáccsal ütötték volna.
Egy-kettő-három,
számolta az ütéseket,
és közben arra gondolt, hogy
olyan furcsa ez az egész:
mintha nem is volna igazi az a kalapács,
az egész olyan, mint egy álom,
de hát nem ezért csinálom,
hát nem ezért csinálom?
Álom, álom, álom,
álomvilág.
Xanaxország, Xanaxország.
|
||||
8. |
||||
|
Ikszes Szeló Vadász Zakó,
az önérzetes, sebzett tahó.
A fűtetlen szülséglakás,
megannyi apró megaláztatás.
A főbérlő egy uzsorás nő,
a bérlők úgy hívják, Emő,
vagy, ahogy Szeló magában hívja,
a félnótás vénszűzkurva.
És Szeló lemegy a boltba,
hogy még egy szelvényt vegyen.
A gyerek kosarában egy csomag rágó,
Mi ez, koton? - kérdezi hangosan Zakó.
Haha, haha, hehe,
az egész közért együtt nevet vele.
A gyerek túl zavart, hogy odébbálljon,
még nem elég gonosz, hogy visszavágjon.
És a boltban az idő szétfolyik,
szétfolyik, mint egy álom.
Öregember az eresz alatt a sötétben.
Cigi és elemlámpa a kezében.
Fényügyelet az elsötétített megyében,
Minden műszere készenlétben.
Arra az esetre, ha valahol felütné a fejét
a kritikus sűrűséget meghaladó sötét.
6000 kilogramm per köbméter sötét,
elég ahhoz, hogy többet ne láss fényt.
És tíz perc után az ember elveszti az eszét,
aztán eltűnik, elnyeli a sötét.
Idén sem kapta meg a támogatást az önkormányzattól,
hiába a közhasznú faktor.
Pedig minden pénzbe kerül, még a fény sincs ingyen,
és különösen drága itt lenn: az elsötétített megyében.
A Nagy Asszimil, a régivágású kuruzsló,
a kutyája hányásából jósol, a kutyát úgy hívják, Negró.
És ha valahol feltűnik a két girhes alak, a két rossz gyomor,
mindenki elhallgat, mindenki utánuk fordul.
Istenesné, a lelkes Asszimil rajongó, meghívja magához a jóst
a névnapja alkalmából.
Már a piskótát majszolják (amitől szegény Negró behány),
amikor a nő kifakad, hogy még mindig nem érti,
még mindig talány,
hogy miért kellett elmennie, miért költözött a városba,
az egyetlen nagyfia, a Jánoska.
Drága Istenesné, ehhez nem kell jósnak lenni,
tetszett ma már az utcára kimenni?
Pocsolyák az aszfaltban, hugyszínű közvilágítás,
tyúkszarszagú kockaházak, formátlan kutyák,
és az egyetlen mosoly a közelben
egy félig leszaggatott választási plakáté.
A Nagy Asszimil legújabb jóslata:
Kétezer év múlva
mindössze lét létforma.
Piócák és pojácák.
Pojácák és piócák.
Pióca piócának piócája,
de a pojáca csak önmaga pojácája.
Ez a pojácák, a pojácák, a pojácák
szabadsága.
|
||||
9. |
||||
|
Az Isten alszik, ne ébreszd fel.
Lábujjhegyen járj a városok romjain.
És ne nézz az útszélen heverő halottak szemébe,
mert még valami olyasmi jut róla eszedbe,
amire nem szívesen gondolsz,
amire nem szívesen emlékszel.
Minden ott van a piktogrammon, te barom.
Az Isten nem igazán kedveli a korizást,
meg a fagyizást, meg a rövidnadrágot.
A szobáját teleaggatták az Hagia Sophiáról,
a Nazca-vonalakról, és a jelenléte más,
elhalványuló jeleiről készült képekkel.
Az orvosai, a fehér köpenyes rohadékok,
angyaloknak adják ki magukat,
de mindenki tudja, hogy csak impsztorok.
Az imposztor angyalok leleplezésére
több különböző módszer is mert:
Gyújtsd meg a ruhájukat, lángra lobbannak,
akár egy darab papír.
Egy másik módszert úgy hívnak,
hogy a gatyapróba.
Húzd fel a köpenyüket, látható lesz
a nemi szervük.
Mindenki tudja, hogy az igazi angyaloknak
nincs nemi szervük,
nekik viszont kettő is van:
a farkuk örökké ki-be jár a vaginában.
Úgyhogy, ha legközelebb azt hallanád,
hogy egy imposztor angyal az erkölcsről prédikál,
jusson eszedbe, hogy most is éppen bassza magát,
hogy a köpenye alatt most is éppen bassza magát.
Vándorfekély, végbélzárvány és a rettenetes lágytojás-kór,
amitől az ember feje behorpad, mint egy ping-pong labda.
Túl sok a sírás, túl sok a fogcsikorgatás:
bezárom az ablakom, és felteszek egy Bach lemezt.
Ja, hogy ez egy segélykiáltás volt?
Ne haragudj, nem hallottam, ott sem voltam,
nem voltam jelen.
Nem voltam jelen, mert csupa múlt voltam és csupa jövő:
örökös emlékezés, örökös reménykedés,
örökös emlékezés, örökös reménykedés,
örökös emlékezés, örökös reménykedés.
Bárcsak újra szerelmes lehetnék,
de innen nézve minden arc egyforma.
És ahol minden arc egyforma,
ott nincs szükség uniformisra.
És ahol mindenki egyenruhát visel,
ott eltűnik az arc, eltűnik a fej.
|
||||
10. |
Fárasztó
03:25
|
|||
|
Amikor dolgozol, nem te fáradsz el.
Az izmaid, a szerveid dolgoznak helyetted.
És amikor alszol, millió kis sejt
azért dolgozik, hogy kipihend magad.
Látod, te is milyen egy kizsákmányoló vagy?
Hajtsd le a fejed, elfáradtál.
Jó éjszakát újproletár!
Hajtsd le a fejed, mert tisztán kell tartanod
a részvétlen napok ellen.
És gondolj azokra, akikkel együtt élni kényszerülsz
ezen a néhány tízezer négyzetkilóméteren,
és készülj fel, mert velük törődni fárasztó,
és őket szeretni fárasztó, és őket gyűlölni
az nagyon, nagyon...
Korbácsolt hátú alattvalók a félnótás uradalomban,
egymás torkát fűrészelik unalmukban.
De miért érzed magadat jobbnak, miért tartod magad különbnek?
Ők is emberek, nem szörnyszülöttek.
És még ha azok is: csordában magányos szörnyek,
sorstársaid az isteni nyomorban, egyetlen közös tulajdonunkban,
amit megosztani mással nem lehet, mert azt mindenki egyedül éli meg,
és aki megszületett úgysem menekül.
És aki megszületett úgysem menekül:
sokan vannak sokan, de te sem vagy egyedül egyedül.
|
||||
If you like Kibaszott Emberek, you may also like:
Is Survived By: Revived (Remixed / Remastered)
by touche amore
One of the most beloved post-hardcore albums of the ’10s gets a long-overdue remix and remaster just in time for its tenth anniversary.
go to album
The Seattle band's ferocious third album balances rapid-fire hardcore with catchy songwriting.
go to album
Classic garage-punk with bluesy swing and plenty of grit from Bad Bad Men.
go to album
Spetters / RA!D
by Spetters & RA!D
A terrific split cassette from two promising young indie bands, this is one part melody, one part fury.
go to album
You Wanted the Bike
by Aversions
The soaring arcs of post-rock, the punchy rhythms of post-hardcore, and the jagged lines of post-punk all join on the latest from Aversions.
go to album
Misanthropic hardcore punk from NYC that galvanizes jagged guitars and dense production towards satisfying mayhem.
go to album
v/a The Things That Shaped Us Together
by Various Artist
This outstanding compilation of bands from Indonesia puts a focus on atmospheric pop and rock music, with hooks 20-stories high.
go to album
